Szombaton esküvőn voltam Mezőkövesden. Az egyik középiskolás szobatársam nősült, így már csak Lacosnak nincs bekötve a feje négyünk közül.
Szombat délelőttre elég sok tenni valóm maradt, illetve jött váratlanul; visszakaptam jó pénzért az autóm a héten, ami a javítások közepette iszonyatos állapotban - nagyon mocskos - volt. Ilyen állapotban nem lehetett benne utazni, így ezt takarítottam, vasaltam a ruháim, pakoltam össze a dolgaim. Péntek este kiderült, hogy gondok vannak a munkában is, így abból is lett egy szombati kis nyomozós bedolgozás. A pénteki alvás ezek miatt kissé rövidebb lett, így már reggel hatkor talpon voltam. Délre aztán sikerült megcsinálni mindent, ami be volt ütemezve, és elindultam Lacosékhoz.
Tankolás, pályamatrica vásárlás, aztán irány a Stefánia. Felhívtak, megmutatták a lakásukat; takaros kis lakás egy nagy szobával és egy elég nagy konyhával. Itt bepakoltuk az ő cuccaikat is az autóba aztán irány Kövesd.
A város szélén még megálltunk nekik pénzt felvenni. Itt volt egy kis riadalom, mert Bori nem találta a telefonját; nagy keresgélések után kiderült, hogy kicsúszott a zsebéből a kocsiban és megbújt az ülés mellett. Ekkor volt egy óra.
Kövesdig aztán semmi érdemleges nem történt; beszélgettünk - kivel mi van, hogy mennek a dolgok. Volt mit megbeszélni...
Negyed három körül értünk le. Az esküvő a Rózsa étterem és panzióban volt. Ez közvetlenül a fürdő mellett található. Ati mondta, hogy a Coop parkolójában tudunk ingyen parkolni, így ki is használtuk ezt a lehetőséget. A panzió már kívülről is tetszetős benyomást keltett. A teraszon látszottak az esküvőre feldíszített asztalok és székek, meg a díszkapu.
A pulton Bori kipróbálta a csengőt. Mondta a recepciós lány, hogy nem csak a gyerekek szeretik, hanem a felnőttek is. Sokszor még jobban, mint a gyerekek. Megkaptuk a szobakulcsunkat, kértünk reggelit önköltségre - a szállást Atiék állták - és felmentünk a szobánkba. Egy szép, tágas, takaros háromágyas szobát kaptunk egyes számmal. Kipakoltunk, Bori elkezdett készülődni, mi meg Lacossal néztünk egy kis agybutító "Édes életet". Négyre aztán elkészültünk - szépen rendbe szedtük magunkat - és lementünk a vendégvárásra.
Voltak kis fasírtok paradicsommal, natúr csirkemell sütve, krumplisaláta, sós száraz sütemény. Üdítők, sörök, pálinka. Megkóstoltuk az étkeket, ittunk egy kis üdítőt, majd megjött Levi. A lányok a kocsiban maradtak; Kata felügyelte az alvó gyerkőcöket. Kihasználva a lehetőséget ittunk is gyorsan egy pálinkát a viszontlátás örömére. Aztán Leviék helyet cseréltek, így Kata is tudott kicsit eszegetni. Ötre volt meghirdetve a szertartás kezdete. Eddigre a gyerekek is felébredtek. Lili nem nagyon akart bejönni, Kingának meg jön a foga, így végül majdnem az egész szertartásról lemaradtak.
Maga a szertartás egyszerű, de annál szebb és meghittebb volt. Ami nekem különösen tetszett; választottak egy-egy verset, amit az anyakönyvvezető mondott el a nevükben a másiknak. Amikor az Attiláé volt soron, ő meg is könnyezte a helyzetet. Nagyon megható volt. A vers is, nem csak a helyzet. A szertartást gratulációk és fényképezés követte.
A vacsora előtt még volt egy meglepetés program; egy fiatal matyó pár mutatta be tánctudományát, majd táncház keretében megtáncoltattak minket is. Nagyon szórakoztató és mulatságos volt!
A nyitótáncuk nagy sikert aratott; latin táncok voltak porondon. Először egy vérpezsdítő, testsimogatós, Gubamacsós tánc, majd egy én hordom a nadrágot, tudjad hol a helyed, Alízt középpontba állító cha-cha-cha.
Vacsora előtt mindenkit körbekínáltak rövid itallal, aztán megjött a leves. Bár én nem vagyok nagy leveses, de kétszer is szedtem a húslevesből, annyira finom volt. A levest a főtt húsok, főtt zöldségek követték. A főétel sültes tál volt; ezen aztán volt mindenféle földi jó; aszaltszilvával töltött csirkemell, óvári-, bakonyi szelet, baconbe göngyölt, sajttal töltött csirkemell és társaik. Köretnek párolt zöldség, sült krumpli, rizs volt tálalva, míg a savanyú paradicsomból, uborkából és káposztából állt. Evés közben iszogattunk is még némi sört és Jagert.
Vacsi után jött a táncikálás, a további iszogatás, beszélgetés, ajándék átadások. Leviék hazavitték a lányokat aludni, majd visszatértek még éjfélig mulatni - nem voltunk benne biztosak, hogy tényleg visszajönnek. Levi közölte, hogy aljasra, így nekiláttunk... Először Lacos érte el a munkapontot, majd mi Levivel.
Időközben hoztak ki rengeteg féle nagyon finom süteményt, gyümölcsöket. Ezeket is megkóstolgattuk.
Az este folyamán többször egyeztettünk a vőféllyel. A menyasszonyi torta elfogyasztása közben aztán eljött a mi időnk Levivel; elraboltuk a vőlegényt. Sokáig ment a tanakodás, hogy kapjuk meg és szaladjunk ki vele, vagy csak csellel távolítsuk el. Végül utóbbi mellett döntöttük. Ati hozta nekünk a tortát, én meg felálltam, átkaroltam, és mondtam neki, hogy nagy baj van, jöjjön már ki egy kicsit. Ő nem akart, de egy kis finom terelés után végül beadta a derekát. Levi követett minket. Az előtérben aztán közöltük vele, hogy el van rabolva - ő úgy tudta, hogy majd Alízt raboljuk el, mivel korábban finoman megjegyeztem neki, hogy vigyázzon a menyasszonyra. Felkísértük az emeletre, aztán Levi még visszament három sörért. Itt beszélgetve vártuk, hogy feltűnjön a vőlegény hiánya. Egyszer aztán kirobogott Alíz, a vőfély és a két fotós az ajtón, hogy akkor megkeresik az eltűnt személyt. Levi kissé segítkezett nekik, így 5-10 perc múlva megérkeztek hozzánk. Mi pedig örömmel visszaszolgáltattuk az újdonsült férjet. Az étteremben aztán Alíz beadta a kiváltásért a feladatokat; először énekelt egyet, majd lejtett Atinak olyan táncot, hogy csak lestünk.
Éjfélkor elvonultak átöltözni - itt még megpróbáltuk elrabolni a menyasszonyt is, de a vőfély azt mondta, nem kéne, így őt hoppon maradt. Míg öltözködtek, lett egy bolond menyasszony, akit a násznép alaposan megtáncoltatott.
Aztán megjött Alíz és indult a menyecsketánc. Én is jó alaposan megforgattam, csak hogy érezze a törődést! :)
A tánc után a násznép eléggé megfogyatkozott, de a buli ment tovább. Én úgy fél három körül keveredtem ágyba.
Reggel aztán fél kilenckor keltünk, kissé rendbe tettük magunkat, és lementünk reggelizni. Itt találkoztunk Atiékkal, meg még pár emberrel az esküvőről. Megreggeliztünk, aztán befejeztük a pakolás. Lacosékért 9.40-re jöt a taxi, hogy elérjék a vonatot hazafelé, én meg átsétáltam az úton és bevettem magam a Zsóry-ba.
Itt előbb még henyéltem egy fél órát az egyik fa alatt, aztán bepróbálkoztam az egyik élménymedencébe. Ellenben igencsak hideg volt a vize, így gyorsan a meleg vizű változata felé vettem az irányt. Itt áztattam magam vagy egy órát, majd elindultam valami ücsörgős meleg vizes medencét keresni. Nem kellett messze menni, mert tőszomszéd volt a jelenlegivel. Ide vettem be magam. Szépen el is aludtam a vízben. Aztán ébredéskor jött a reggeli merevedés; a gond csak annyi volt, hogy nem volt reggel, körülöttem rengetegen voltak, nekem meg ki kellett volna menni wc-re. A pozitívum, hogy a gyógy víz nem túl átlátszó. Így ücsörögtem egy órát, aztán nem bírtam tovább és elhagytam a medencét... A nap hátralévő részét ezekben az ücsörgős meleg vizes medencékben töltöttem.
Háromkor aztán nekiláttam ennivalót keresni; találtam is egy jól kinéző hurkát; az íze már nem volt olyan jó :/ Még a délelőtt kinéztem a kézműves fagyist az egyik medence mellett; nem kellett csalódnom bennük. Nagyon finom fagyijuk volt.
Fél négykor indultam vissza Pestre...
Atiék ajándéka tőlem:
