A hétvégén Velencén voltunk SIR táborban. Két éve jártam ott utoljára, a legénybúcsúmon.
Elő is jöttek nagyon hamar az emlékek;
- bevásárlás az Auchanban: nem kevés gin, hozzá némi tonik
- labdázás a tóban, miközben gin-tonikot kortyolgatunk
- tábortűz
- éneklés
- beszélgetés
- jó hangulat.
A sírás most kimaradt, bár nem álltam messze tőle. Azt hiszem az elfogyasztott alkohol mennyisége miatt. Ma reggelre sikerült elérni, hogy nem kívántam a szeszt. Ilyen se volt mostanában...
Szóval pénteken a kolinál találkoztunk; E-myvel együtt mentünk melóból, a többiek már ott voltak és addigra bepakolták a levivendő dolgokat. Mi is bekanalaztuk magunkat és útnak indultunk az Auchanba szeszt beszerezni.
Ezen a szakaszon volt némi érdekesség; egy marha nagy narancssárga teherautó majdnem belénk jött - pont a jobb hátsó részét nézte ki az autónak, ahol én ültem. Megint jött az érzés, mint mielőtt az én autóm törték össze... Most szerencsére elmaradt az ütközés.
Szóval megvettük a fentebb már említett nedűket, aztán irány Velence.
Direkt korábban indultunk, hogy leérjünk a német meccs kezdetére, de ez nem jött össze; csak az első félidő végére értünk oda a törzshelynek számító kocsmába - itt néztük a többi meccset is. Azon kívül, hogy olcsó volt a sör, nagy és finom a hambi, a falra vetítették a meccset.
A meccs után visszamentünk a táborba, és vacsora gyanánt sütöttünk egy kis szalonnát. Az este folyamán volt még éneklés, tánc, és nem utolsó sorban elfogyott másfél üvegből készült gin-tonik. Hajnal tájban keveredtem ágyba.
Ezt éreztem is másnap reggel - mikor arra ébredtem, hogy E-my ordít, miszerint nincs wcpapír -, mert kegyetlenül fájt a fejem, így próbáltam némi vízzel rehidratálni magam több-kevesebb sikerrel.
Reggeli után a strand felé vettük az irányt, de előtte még gyorsan főztünk újabb másfél üvegnyi ginből gin-tonikot. Ezt iszogattuk délelőtt a vízben, miközben labdáztunk - a cél 50. Hétig megyünk. Ilyen még nem volt! ...
Ebére ettünk hekket némi sörrel, majd irány újra a víz és folytattuk a labdázást. Aki ismeri ezt a játékot, annak nem kell ecsetelnem, hogy a Syasya által kitűzött 50-es cél már az elején hamvába halt. Ezen nem segített a napközben elfogyasztott gin, illet sörök sem. Így nagyjából 7 órányi játék után 2-nél tartottunk :P
Este ismét meccset néztünk, hambiztunk, illetve mire visszaértünk a táborba már főtt a pásztortarhonya. El is meséltük a fiataloknak ide vágó ominózus 2003-as gólyatábort :)
23 óra körül átmentünk a szomszéd táborba a többi ismerőshöz. Itt kaptunk whiskey-cola-t, meg ittunk sört és megnéztük a második meccs végét, majd volt sörváltó is.
Én itt dőltem ki; az egy hete tartó nem alvás, és a rengetek szesz megtette a hatását... Elmentem aludni...
Ma is kint voltunk fürödni, ettünk lángost meg málnahabos csokis gofrit. Reggel már nagyon nem kívántam az alkoholt, de azért csak megittunk 1-2 sört indulásig.
Frankó hétvége volt egy negatívummal; ismét el kellett mesélnem, hogy mi van (nincs/volt) itthon. De már rutinos vagyok, így nem tart 1 percnél tovább...
Legkésőbb a téli táborban ismét találkozunk, ahol eszméletlenre isszuk magunkat - én legalábbis biztosan - az évfordulóra emlékezve...
