Már jó pár hónapja, hogy a postaládámban egy cetlit találtam, miszerint kutyakozmetika nyílik, és akár házhoz is jönnek.
Az üzlet meg is nyílt, pont szemben a 95-ös busz megállójával, ám nyitva jó darabig nem láttam.
Aztán pár hete egyik este ahogy vártam a buszt, látom, hogy egy lány tüsténkedik odabenn. Kicsit odébb sétáltam, mert a kiakasztott kutyaruhák kissé takarták a belátást, én meg kíváncsi voltam, hogy dolgozik, illetve milyen kutyát szépítget épp.
Egy yorki volt. Egy igen jól nevelt, ollóhoz és fésűhöz szokott, formás, szépen gondozott kutyus. Rám törtek az emlékek és a hiány. Aztán jött a busz.
Ma ismét a buszt vártam, az üzletben újfent világosság volt, és a lány újfent egy yorkit nyírt - szerintem ugyan azt. A kutyus türelmesen tűrt, pedig az olló épp a fülénél csattogott. Nekem meg eszembe jutott, micsoda veszekedések, vesződségek, megpróbáltatások voltak, míg a kutyáinkat rendbe tettük.
Hogy Maryt simogatni kellett közben, Nelli harapdált és ment volna mindenáron...
Aztán eszembe jutott a többi eb...
... aztán jött a busz...
